Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer
ökológiai célú továbbfejlesztése KEOP 2.2.1/2F/09-2010-0004



Zöld szám: +36 80 205 034

Sajtóközlemény

 



Befejeződött a Szigetközi valamint a Mosoni-Duna és Lajta folyó projektek tervezési szakasza. A térségben a két beruházásra azért van szükség, mert a korábbi természetes állapotok megváltoztak. A Duna kis- és középvízszintjének süllyedése miatt a talajvíz szintje lecsökkent, a csatornák kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult, a növény- és állatvilág élőfeltételei megváltoztak. Az élettér szűkülésének folyamata a Duna elterelésével és a Bősi Vízerőmű beindításával felgyorsult a hatékony vízpótlással nem rendelkezõ területeken.

A „Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú tovább fejlesztése” /KEOP-7.2.2.1-2008 – 0001/ című ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megvalósuló projekt a korábbi vízszintek visszaállítását, a vízdinamika megteremtését, a megfelelő vízcserét, továbbá az áramlási sebesség és az árvízlevezető-képesség javítását biztosítja. Mindezekre azért van szükség, mert az Alsószigetközi hullámtéren a kis-és középvizek szintje jelentősen lecsökkent. Az év egy részében a medrek szárazak, amely jelentősen befolyásolja a térségre jellemző vízi élővilág életfeltételeit. A hullámtér vízpótlása megelőzi az Ásványi-ágrendszer alsó szakaszának, a Bagaméri-ágrendszer és a Patkányosi-ágrendszer ökológiai állapotának további romlását.

A projekt tehát az ökológiai célú vízpótlás biztonságát, a vízszint növelését, és a fakadóvizek biztonságos elvezetésének fejlesztést teszi lehetővé. Az előkészítő szakaszra elnyert uniós támogatás összege 359 millió Ft.

A „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” /KEOP - 7.2.2.1-2008 – 0002/ elnevezésű ÚMFT Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megvalósuló projekt célja az árvízi hordalék és a jég megfelelő elvezetése a folyó belterületi szakaszain. A program biztosítja a mosonmagyaróvári duzzasztó városképi és vízpótlási célú rekonstrukcióját valamint az ökológiai és turisztikai átjárhatóságot. Győrött, Mosonmagyaróváron és 22 településen partrendezések, burkolat építések és átalakítások kezdődnek a lakosság igényeinek figyelembe vételével. Az ökológiai rehabilitáció kertében sor kerül a holtágak, a lefűződött mellékágak, a folyó menti laposok, a kubikgödrök, a nedves élőhelyek, az ívóhelyek és a szigetek mellékágainak helyreállítására. A projekt tartalmazza a Lajta folyó alsó belterületi szakaszának partrendezési feladatait, a Mosonmagyaróvári duzzasztó felújítását és a duzzasztó ökológiai átjárhatóságának biztosítását is. Az előkészítő szakaszra elnyert uniós támogatás összege 291 millió Ft.

A két különálló projekt tervezési munkái lezárultak. Ebből az alkalomból tartottak ma Győrött záró rendezvényt, ahol beszámoltak a projektek felelősei az előkészítő szakasz során elvégzett feladatokról. A rendezvény házigazdája a projekt kedvezményezettje, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság volt.
A szervezet 2008-ban nyert támogatást a két projekt előkészítő- tervezési – szakaszára.
Mindkét projekt esetében az előkészítés során elkészült a vízjogi létesítési terv valamint a részletes megvalósíthatósági tanulmány.

A tervezők a fejlesztési elképzelések kidolgozásánál figyeltek a meglevő ökológiai állapot javítására. Továbbá ügyeltek arra, hogy a tulajdonviszonyok ne nagyon változzanak. A természet-és környezetvédelem igényeit, valamint az itt élő lakosság elvárásait is figyelembe vették a tervek készítői. 2011. második felében indulhatnak be a tényleges beruházások a projekt második fordulójának sikeres elbírálása esetén. A projektek megvalósítása után a vízi és vízhez kötődő élőhelyek életfeltételei valamint a csatornák és a belvízlevezetés feltételei is javulnak, s mindez a vízi turizmus fejlődését is előmozdítja. A beruházások kedvező feltételeket biztosítanak turisztikai és mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a térség lakosai számára, hiszen a Szigetköz és a Mosoni-Duna az egyik legfontosabb társadalmi-kulturális értékét a természeti környezet, a tájegység értékes ökoszisztémája képezi. A mezőgazdasági hasznosítás a magasabb talajvízszint helyreállítása miatt válik kedvezőbbé, míg a vizes élőhelyek rehabilitációja a térség turisztikai fejlettségére lesz pozitív hatással.

A tájegység természeti értékeinek megőrzése lehetővé teszi a térség kulturális értékeinek, hagyományainak bemutatását, megőrzését is.