Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer
ökológiai célú továbbfejlesztése KEOP 2.2.1/2F/09-2010-0004



Zöld szám: +36 80 205 034

Sajtóközlemény

2010.03.26.
KeresésVissza
"Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú tovább fejlesztése"
(KEOP-7.2.2.1-2008 – 0001)
és a "Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja"
(KEOP - 7.2.2.1-2008 – 0002)
tárgyú projektek előkészítő szakasza nyitó ünnepségéről

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUKÖVIZIG) az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében a „Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú tovább fejlesztése” tárgyú projekt előkészítő szakaszára közel 259 millió, a „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” projekt előkészítő szakaszára pedig közel 265 millió forint támogatást nyert. A két – azonos földrajzi területet érintő – projekt előkészítése nemrég vette kezdetét, mely a tervezési és terület-előkészítési munkákat foglalja magában.
Ebből az alkalomból tartottak ma nyitó rendezvényt és sajtótájékoztatót Győrben, ahol dr. Molnár Csaba kancelláriaminiszter elmondta: A két projekt beruházás a természeti környezetbe, beruházás a régióba, melyek idővel a felelős környezetgazdálkodás mintaprogramjaivá léphetnek elő. A projektekkel egyszerre több kiemelt célt is szolgálunk. Javítjuk a térség környezetvédelmi minőségét és a térségben élők életminőségét, növeljük a turisztikai potenciált, s végül, de nem utolsó sorban megalapozzuk a Duna Régió Stratégiához való kapcsolódás lehetőségét. Az eseményen tájékoztatót tartott a projektek tervezését végző Szigetköz 2009 Konzorcium képviselője, Farkas Péter valamint az MDL 2009 Konzorcium képviselője, Darázs Attila. A projekt elindulását pedig Janák Emil, az ÉDUKÖVIZIG igazgatója pohárköszöntővel méltatta. A
projekt előkészítő szakasza előreláthatólag 2011. januárig tart.

Mindkét projekt előkészítésére vonatkozó támogatási Szerződése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság között 2008. augusztus 13-án jött létre.

Jelen beruházásokra azért van szükség, mert a Duna kis- és középvízszintjeinek süllyedése miatt a korábbi természetes állapotok megváltoztak a térségben: a talajvíz szintje lecsökkent, csatornák kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult, a növény- és állatvilág kedvezőtlen irányba változott. Ezek a káros folyamatok a Duna elterelésével és a Bősi Vízerőmű beindításával a térség egyes részein, a hatékony vízpótlással még nem ellátott területein felgyorsultak. Az Európai Unió Víz Keretirányelve szellemiségének, előírásainak megfelelően az igazgatóság környezeti célkitűzése a jó ökológiai potenciál elérése a 2015. évre.

A „Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú tovább fejlesztése” tárgyú projekt a következő állapotokat kívánja javítani: az Alsó-szigetközi hullámtéren a kis-és középvizek szintje jelentősen lecsökkent, az év egy részében a medrek szárazak, ami a térségre jellemző vízi élővilág életfeltételeinek kedvezőtlen változását vonta maga után. A hullámtéri vízpótlására irányuló beavatkozások megelőzik a Ásványi-ágrendszer alsó szakaszának, a Bagaméri-ágrendszer és a Patkányosi-ágrendszer ökológiai állapotának további romlását.

Szükség van a korábbi vízszintek megközelítésére, a vízdinamika megteremtésére és a megfelelő vízcsere biztosítására, továbbá a megfelelő áramlási sebesség és az árvízlevezető-képesség javítására. A mentett oldal Felső-Szigetköz irányából csak korlátozott mértékben kap vizet, ezért a csatornamedrekben tartós kisvizes időszakokban pangó víz, vízminőség romlás, helyenként kiszáradás, az itteni életközösségek degradációja jellemző, ami csak további vízpótlással szüntethető meg. Cél a tájképi értékek megőrzése, helyreállítása, a természeti értékek megőrzése, az intenzív mezőgazdaság öntözővíz igényének biztosítása és a medrek halászati hasznosítási feltételeinek a javítása.
A hullámtér és mentett oldal, a mentett oldal és a Mosoni-Duna között az év nagy részében nincsen a vízi élőlények számára átjárható kapcsolat, ezért fontos számukra a táplálkozási, szaporodási és vándorlási feltételeinek biztosítása. Azok a beavatkozási elemek, amelyek nem vizes élőhelyeknél történnek (műtárgyakkal kapcsolatos építések, deponálás, jelenleg száraz területek kotrása), nem érintenek értékes vegetációs egységeket.
A projekt megvalósításának becsült költsége 6 000 millió Ft.

A „Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” tárgyú projekt létrejöttének oka, hogy a Mosoni-Dunára a mederképző vízhozamokhoz képest túlzott mederméretek miatt a meder egy részének elnádasodása, elhinarasodása, helyenként eliszaposodása jellemző. Ez elsősorban a belterületi szakaszokon okoz problémát, ahol meder rehabilitációs műveletekkel jelentős tájképi hatás érhető el. A projekt keretében tervezés alatt áll a Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztójának ökológiai és vízpótlási célú rekonstrukciója. Az érintett települések igényeinek figyelembe vételével partrendezésekre, a győri belvárosi szakaszon a kis- és középvízszint süllyedés következtében kialakult kedvezőtlen jelenlegi állapot megszüntetése érdekében burkolat átalakításokra és építésekre kerül sor. Így az itt élő lakosság számára a humán hasznosítás feltételei javulnak, megteremtve a lehetőséget a települések számára sétány, kikötő, strand későbbi kialakításához. A belterületi szakaszokon az árvízi, hordalék- és jéglevezetési feltételek javítása történik meg, amely az érintett lakosság élet-és vagyonbiztonságát növeli.

A külterületi szakaszokon az elsődleges cél az ökológiai feltételek javítása. A vizes élőhelyek, holtágak rehabilitációjával megvalósul az élő kapcsolat, az átjárhatóság megteremtése. Ennek következtében a vízminőség javulásával, a vízi élettér bővülésével hosszú távon jelentős pozitív hatás érhető el a vízi és vízparti növényzet, továbbá a vízi fauna, különösen a halállomány vonatkozásában.

A hallépcsők megépítése és üzemelése kiemelkedő jelentőséget fog játszani a felső-Szigetköz halfaunájának fennmaradásában, mivel ezáltal lehetővé válhat a  záróműtárgyak alatti és feletti területek halpopulációinak kapcsolattartása, így a sikeres szaporodás valószínűsége megnőhet, a génáramlás megmaradhat. A mellékágak vízpótlása stabilabb élőhelyet jelent a halaknak, ezen keresztül stabilabb táplálékbázist biztosít a gázlómadarak és egyéb vízimadarak számára.
Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációja során a belterületeken partrendezésre kerül sor. Felújításra kerül a Lajta mosonmagyaróvári duzzasztója és megépül az ökológiai átjárhatóságot biztosító hallépcső, mely kialakítása lehetővé teszi a Lajta duzzasztó árapasztó funkciójának ellátását is. Megtörténik a duzzasztó felújítása, valamint ökológiai átjárhatóságának biztosítása is.
A projekt megvalósításának becsült költsége 5 860 millió Ft.

A tervezett fejlesztések nagy részének helyszínei lakott területektől távol helyezkednek el, így a beruházások kapcsán keletkező építési forgalom valamint zaj- és légszennyezés nem lesz számottevő hatással a helyi lakosokra.
Az előkészítő szakaszban elkészülő tervek következő pályázati fordulóban történő megvalósításával kedvező feltételeket biztosítanak turisztikai és mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a térség lakosai számára, hiszen a Szigetköz és a Mosoni-Duna az egyik legfontosabb társadalmi-kulturális értékét a természeti környezet, a tájegység értékes ökoszisztémája képezi. A mezőgazdasági hasznosítás a magasabb talajvízszint helyreállítása miatt válik kedvezőbbé, míg a vizes élőhelyek rehabilitációja a térség turisztikai fejlettségére lesz pozitív hatással.
A tájegység természeti értékeinek megőrzése lehetővé teszi a térség kulturális értékeinek (hajdani életmód, gazdálkodási formák) bemutatását, megőrzését is.

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság