Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer
ökológiai célú továbbfejlesztése KEOP 2.2.1/2F/09-2010-0004



Zöld szám: +36 80 205 034

Az előkészítési szakasz

A Szigetköz 375 km2-es területe kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedéséhez. Mivel az ilyen jellegű élőhelyek száma az utóbbi évtizedekben rohamosan csökkent, ezért rendkívül fontos a még meglévő területek megőrzése, illetve rehabilitációja.
A korábbi természetes állapotok megváltoztak a térségben: a Duna kimutatható medersüllyedése következtében a kisvizek szintje, ennek következtében a talajvízszint csökkenése és az árvízszintek növekedése figyelhető meg. A mentett oldali csatornák és az alsó-szigetközi hullámtéri ágak kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult. Ezt a hatást drasztikusan fokozta a Duna 1992. évi elterelése. Az ún. „C” variáns üzembe helyezése, valamint a Duna vízhozama jelentős részének üzemvízcsatornába vezetése az Alsó-Szigetközt a Szavai csatorna vízgyűjtőjének felső szakaszán érintette közvetlenül.
A kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására a legnagyobb kárt szenvedett Felső-Szigetközben elindult a mentett oldali és a hullámtéri ágrendszerek rehabilitációja, mellyel a térség vízpótlását kívánták elsősorban megoldani. A vízpótlást célzó beavatkozások első szakaszában a Felső-szigetközi ágrendszerek vízellátása történt meg megfelelő vízkormányzásokkal. Ezek kiépítését követően felmerült az igény az Alsó-szigetközi területek vízpótlási rendszerbe kapcsolására is. A korábbi vízpótlást célzó beruházások az Ásványi ágrendszer felső részéig terjedtek. Mivel a hullámtéri Ásványi mellékágrendszer alsó részén és a Bagoméri mellékágrendszerben a vízpótlás továbbra sem megoldott, a kedvezőtlen helyzet gyakorlatilag 1992. októbere óta nem változott.
A projekt előkészítő státuszban az Ásványrárótól déli irányban elhelyezkedő Alsó-szigetközi hullámtéri területek, valamint az alsó-szigetközi mentett oldal tervezett vízpótlásánakval, és rekonstrukciójával foglalkozik.
A projekt előkészítettségi állapotát alapvetően jellemzi, hogy a tervezett beavatkozásokra elvi engedélyes terv és előzetes környezeti hatástanulmány készült. Az elvi engedélyes terv az alapadatok, előzmények, korábbi tervek, igények és célok alapos feltárásán alapulva tervváltozatokat határozott meg az elérendő célok kielégítésének megfelelően.

A tárgyi témában 2005-ben előzetes vizsgálati dokumentáció került az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre, melyet a Felügyelőség a következő határozatokkal véleményezett:
• H-686-2/2008. A hullámtéri vízpótlás előzetes vizsgálata- ebben a Felügyelőség előírta a tevékenység Natura 2000 hatásvizsgálatának elvégzését, a kotrási szelvények, az anyag szállítások, lerakások pontosítását, valamint a tevékenység hatását a talajvízre és a víznyerő helyekre, részletes élővilághatások meghatározását (különös tekintettel a halakra).
• H-686-14/2008. A mentett oldali vízpótlás előzetes vizsgálata –melyben megállapította, hogy a mentett oldal esetében olyen jelentős környezeti hatás nincs, ami a mentett oldalra további részletes hatásvizsgálat elvégzését indokolná.

Az Alsó-Szigetköz hullámtéri vízpótlására irányuló beavatkozások az alábbi ágrendszereket érintik:
-Ásványi-ágrendszer alsó szakasza
-Bagoméri-ágrendszer
-Patkányosi-ágrendszer.

A tervezett rekonstrukció összetett feladatot jelent. Cél a korábbi vízszintek megközelítésére, a vízdinamika megteremtésére és a megfelelő vízcsere biztosítására, továbbá a vízi élőlények akadálytalan közlekedésének megteremtésére.A környezeti hatásvizsgálat célja a rehabilitációs munkálatokhoz kapcsolódó építés és üzemelés során bekövetkező komplex környezeti hatások vizsgálata, a folyamatok hatásának és mértékének térbeli és időbeli változásának meghatározása, a szennyeződés lehetőségének mérsékléséhez és meggátolásához szükséges beavatkozások ismertetése mind a létesítés és az üzemelés időszakában, mind a felhagyást követően.
A beruházások környezeti hatásvizsgálatának eljárási rendjét, tartalmi követelményeit és módszertanát az 1995. évi LIII. törvény a Környezet Védelméről és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet határozza meg.

A környezeti hatásvizsgálat olyan megelőző környezetvédelmi eszköz, amely megalapozza a beruházás helyes környezetvédelmi programját. A környezetvédelmi hatásvizsgálat alapvető célja az ökológiailag fenntartható, a helyi lakosság által elfogadható megalapozottabb döntések meghozatala valamely megvalósítani kívánt tevékenységgel kapcsolatban. Ezen hatásvizsgálat célja, hogy a tervezett beruházás értékelése során, illetve a döntés előkészítés folyamatában adatokat és tudományosan megalapozott támpontokat szolgáltasson azzal a törekvéssel, hogy a kiépítendő csatornahálózat jövőben várható hatásaihoz rendelhető fizikai, kémiai, biológiai változásokat értékelje és segítsen a területről eredő, környezetre káros hatások minimalizálása érdekében teendő intézkedések meghatározásában.
A hatásvizsgálati dokumentáció elkészítése során egyeztetés történt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereivel. A munka során illetve a dokumentációban az egyeztetések során elhangzottakat figyelembe vettük

Mindezen feladatok elvégzéséhez a jelen státuszú „előkészítő szakaszban” a projekt finanszírozását az Európai Unió, társfinanszírozását az EU Kohéziós Alapja biztosítja.

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése
KEOP-7.2.2.1-2008-0001
Kedvezményezett: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság http://www.edukovizig.hu/
Projekt előkészítő szakasz összköltsége: 359 000 000 Ft
Státusza: Előkészítés alatt álló
A projekt várható teljes összköltsége: 6 218 382 000 Ft